Siposhegyi Zoltán estje a Költészet Napja alkalmából

Siposhegyi Zoltán estje a Költészet Napja alkalmából

Videó:  http://www.minalunk.hu/Budaors/index.php?n=325&area=211&video_id=815

A költészet napja apropóján

„Mégiscsak felnyitottam egy időkapszulát”

A költészet napján, tehát április 11-én este 18 órától lesz a  Budaörsi Városi Klubban (Károly király u. 3.)  Siposhegyi Zoltán önálló estje, Hullámverés  avagy Weöres Sándor és a Nyugat címmel. Ennek apropóján kértük a 24 éves, budaörsi fiatalembert, hogy mutatkozzon be olvasóinknak.

Még a leggyakorlottabb tollforgatóknak is sokszor nehezükre esik magukról írni. Nem könnyű megtalálni az álszerénység és a beképzeltség közötti utat. Nekem mégsem okozott sohase gondot, hogy elmondjam, leírjam vagy éppen eljátsszam azt, ami bennem van, hiszen hittem, hogy ami mélyről tör elő, csak őszinte lehet. Szentimentális vagyok; de miért lenne más egy 24 éves fiatal fiú, aki egy irodalmár családban verseken nőtt fel. Édesapám volt a dráma, sokszor borongós, önirónikus soraival, míg édesanyám a líra, folyton megnyugtató és megtörhetetlen rímeivel.

Öt évesen kezdtem el verseket mondani, eleinte a számba adott hangsúlyokkal, majd elkezdtem ízlelgetni a szavakat, mígnem végérvényesen megszerettem az irodalmat. Megszámlálhatatlan versmondó versenyen vettem részt, ahonnan szinte mindig díjazottként tértem haza, majd 2003-ban, kereken tíz évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy egy nehezebb pályán próbálom ki magam és összeállítottam első önálló estemet,,Mi a magyar?” címmel. Ezt követően aztán rengeteg kapu nyílt meg előttem. Sorba jöttek a kül- és belföldi fellépések Moszkvától Tiszavasváriig, majd megszülettek az újabb és újabb előadások. A ,,Tenyeremre tettem a lelkem” című József Attila estem közel 150 bemutatást élt meg, a ,,Bélyeges sereg” a Holocaust áldozatairól emlékezett meg, míg a ,,Tiéd az ország” a XX. század istenes verseit gyűjtötte csokorba. Ennek a felsorolásnak a legújabb és véleményem szerint legkomolyabb darabja lett a ,,Hullámverés” című Weöres Sándor estem, ami április 16-án került bemutatásra a Budaörsi Városi Ifjúsági Klubban. Erről az irodalmi kalandozásról a megszületése mesél a legtöbbet. Öt éve terveztem egy Nyugat estet, tisztelegve a magyar történelem legrangosabb irodalmi folyóirata előtt, így kerültek a mostani műsorba többek közt Ady, Babits és Kosztolányi versei. Tavaly pedig eldöntöttem, hogy bővítem a repertoáromat, de nem tudtam eldönteni, hogy a Weöres évfordulót vegyem-e alapul, vagy állítsak össze egy ,,Üzenet 2013” című estet, olyan művekből, amelyek a mai társadalmi problémákra reflektálnak. Végül az első mellett döntöttem, és mire kemény munkával egy tető alá hoztam Weöres Sándor munkásságát és a Nyugat klasszikusait, rájöttem, hogy öntudatlanul mégiscsak felnyitottam egy időkapszulát, melyből nemzetünk nagyjainak intése és iránymutatása tör elő.

Mindig nagy öröm, ha valaki a saját hazájában lehet, akár csak egy estére próféta. Bár Budapesten születtem, az óvodát már Budaörsön fejeztem be és egészen az Illyés Gyula Gimnáziumban végzett érettségimig itt is tanultam. Mindig három dolog érdekelt: a színház, a média és a politika. Miután az első, az előadó művészet formájában csak hobbi maradt, jártam két évet a Károli Gáspár Református Egyetem kommunikáció szakára, majd átnyergeltem az ELTE politológiára, ahol most mesterhallgató vagyok. Nagyon sokat kaptam Budaörstől. Gyermekként nem nevelkedhettem volna jobb helyen közel, de mégis távol a fővárostól, egy olyan közegben, ahol mindenki ismer mindenkit és minden adott a boldogsághoz. Épp ezért vagyok kicsit szomorú, amikor politológusként azt látom, hogy a városom a pártpolitikának és az ellenségeskedésnek köszönhetően nem használja ki lehetőségeit és nem fejlődik úgy, ahogy tehetné, ha mindenki belátná, hogy Budaörs mindannyiunk hajója, tehát nem érdemes ellenkező irányba evezni.

A célom nem titkolt. A ,,Hullámveréssel” is fel szeretném nyitni az emberek szemét arra, hogy a problémáink nem különlegesek és megoldhatatlanok. 
Az évszázadok mindig megpróbálnak minket, és ha összetartunk és hiszünk a csodákban, akkor elérhetjük az álmainkat. 
Hiszen ,,A hullámokat az számlálja, aki sötétben hallgatja a hullámverést, és nem az, aki látja a tengert.” ( Weöres Sándor )

Forrás:
 http://www.budaorsinaplo.hu/kultura/20130410/a-kolteszet-napja-apropojan

Kapcsolódó programok